Galéria

Településünk újkori történelme az 1840-es években kezdődött. Ezt megelőzően a jelenlegi település-központunktól észak-nyugatra helyezkedett el Székegyháza település, melyet már a középkortól említenek az írásos emlékek. Az újratelepítést kimondottan gazdasági okok indokolták. A jól jövedelmező dohánytermelés tucatjával vonzotta ide a családokat. A várt eredmény sem maradt el, hiszen nem sok idő múlva az idetelepített családok megváltották az addig bérelt földjeiket, sőt a dohány mellett más kultúrával is elkezdtek foglalkozni. Egyre több területet tudtak megvásárolni és egyre több fajta terményt termelni, sőt az állattartás is szép fejlődésnek indult. A gazdasági pezsgés az első világháborúig töretlenül fejlődött. Addigra megépült a helyi malom, téglagyár, két mészárszék is működött és a gazdaság összefogására a központi irányzat kiépítette a fenntartáshoz és fennmaradáshoz szükséges infrastruktúrát, épületeket. Ekkor épült meg a község temploma a parókiával, egészségház orvosi lakással, községháza a tűzoltószertárral, óvoda és iskola. E kívánatos fejlődés félbeszakadt az első háborúval, a település már nem talált magára az azt követő években, sőt a második háború még nagyobb áldozatokat követelt mind emberéletekben, mind pedig a gazdaságra gyakorolt hatásában. 1945 után gyökeresen megváltozott a gazdaság szerkezete, átrendeződött a tulajdon és kezdetét vette a “csendes” lelki vegetáció. A fejlődés ugyan érzékelhető volt a villanyáram, víz, közvilágítás, járda, út stb. formájában, de az önellátást addig művelő lakosság feladta ezen életmódját és egyre inkább vált az állam közeltartottjává. Ebből az állapotból 1990-ben ébredt, de akkor már egy teljesen új rendszer részeseként.

A nagyéri zsidók története[

Nagyér dohánykertész községet 1843-ban alapították meg. Itt, és a környékbeli községekben, Tótkomlóson, Albertin és Ambrózon zsidók csak 1848 után telepedhettek le.

Az első nagyéri (nagymajláthi) zsidó, a Makóról származó Grosz Bernát az 1850-es évek legelején telepedett le a községben. Gabona és vegyeskereskedést nyitott. Az 1857-es népszámlálásban egy zsidó családot jelölnek 9 fővel. Később, az 1870-es években Tótkomlósra költöztek. Utódjuk a Brüll család lett, akinek Tótkomlóson, Nagyéren, Albertin és Ambrózon is volt üzletük.

Nagyéren nem éltek állandóan zsidók. Az 1930-as években két kereskedő család élt itt, akik az 1940-es évek elején elköltöztek innen.